A szociális igazgatásról és szociá­lis ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Sztv.) 2005. és 2006. évben jelentős mó­dosítások történtek.

az egyéni gyógyszerkeret és az eseti ke­ret egy évre kerül megállapításra, emellett - akut megbetegedéshez kap­csolódó gyógyszerkiadásaik kompen­zálására - eseti keret kerül biztosításra, amelynek összege 6000 Ft. A közgyógyellátott gyógyszerkerete tehát az egyéni keretből és az eseti keretből te­vődik össze.

Az éves gyógyszerkeret és annak nap­rakész összege - a jogosultra és a jogo­sultságra vonatkozó adatokkal együtt az OEP nyilvántartásában jelenik meg. Az OEP gondoskodik arról, hogy az eseti gyógyszerkeret a jogosultság megnyílásakor egy összegben, az egyé­ni gyógyszerkeret pedig a jogosultság kezdő időpontjától számított páram havonta azonos összegben a jogosult számára rendelkezésre álljon. A há­romhavi keret biztosítása egyidejűleg szolgálja a rugalmas és az egész évre ütemezett felhasználást. Az adott há­rom hónapban fel nem használt gyógy­szerkeret a jogosultsági éven belül átvi­hető és növeli a következő három hó­napra esedékes összeget. Ha az adott három hónapban a gyógyszerköltség meghaladja a gyógyszerkeretet, azt vi­szont a közgyógyellátottnak meg kell fizetnie, mert a gyógyszert térítésmen­tesen csak a rendelkezésre álló gyógy­szerkeret összegéig adhatja ki a patika. 6. A kiadott méltányossági közgyógyellátási igazolványért az önkormányzat térítést fizet a MEP-nek, melynek az összege egy évre a megállapított gyógyszerkeret 30%-a.

 

7. Ez az újfajta közgyógyellátási jogosult­ság azoknak a személyeknek lehet ked­vező, akiknek a közgyógyellátásra felír­ható gyógyszerköltségük alacsony ös­szege miatt került elutasításra koráb­ban a kérelme. Itt minden támogatás­sal kapható gyógyszer beszámít a gyógyszerköltségbe. Akinek úgy tűnik, hogy ez kedvezőbb, és nem kap gyógy­szer-segélyt, az kérheti az új rendszer szerint a közgyógyellátásra való jogo­sultságának a megállapítását.

Az egyes ellátásokról bővebb tájékozta­tást kaphatnak a Polgármesteri Hivatal­ban, ügyfélfogadási időben.

Hatásköri változásokról:

- az időskorúak járadéka a képviselőtes­tület

I. Időskorúak járadéka: a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendel­kező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.

Az eddigi formáján felül 2006. január 1-jétől kerül bevezetésre az egyedülál­ló, 75. életévét betöltött időskorú sze­mélyek részére megállapítható idős­korúak járadéka. A feltételeknek meg­felelő időskorú személyek az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%­áig (2006. évben: 33.540; Ft/hó) kérhetik az ennél alacsonyabb összegű nyugdíjuk kiegészítését is.

II. Ápolási díj: a tartósan gondozásra szo­ruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

Változások: 1. Olyan hozzátartozó is kérheti az ápolási díjat, aki valamilyen pénzbeli ellátásban részesül, abban az esetben, ha a jö­vedelme kevesebb, mint a törvényben szabályozott ápolási díj, ebben az eset­ben kérheti a két ellátás különbözetét. 2.2005. szeptember 1-jétől került beve­zetésre a fokozott ápolást igénylő sú­lyos fogyatékos személyek részére az emelt összegű ápolási díj, melynek ös­szege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a (2006. évben: 33.540,- Ft/hó).

Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes

a. étkezni, vagy

b. tisztálkodni, vagy

 c. öltözködni, vagy

d. illemhelyet használni,

vagy  lakáson belül - segédeszköz igény­bevételével sem - közlekedni, feltéve, hogy esetében az a)-e) pontok­ban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.

A Szociális, Egészségügyi és Környezet­védelmi Bizottság a feltételek fennállá­sáról az ápolt személy tartózkodási he­lye szerint illetékes megyei, vagy fővá­rosi szociális módszertani intézmény szakvéleménye alapján dönt.

Ez az ellátási forma a helyi rendeletet nem érinti, mert törvényi, normatív ellátási forma. A tartós beteget ápolók méltányossági ápolási díja esetében módja van a települési önkormányzatnak, arra, hogy a rendeletében szabályozza, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét mely esetekben nem teljesíti, és ezt ellenőrizze is. Amennyiben az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, az Sztv. 42.§ (2) bekezdés b) pontja alapján az ápolási díjra nem jogosult.

IIL A közgyógyellátás a szociálisan rá­szorult személy részére az egészsé­gi állapot megőrzéséhez és helyreállí­tásához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

 

2006. július 1-létől változik a méltá­nyossági közgyógyellátás megállapításá­nak rendje is. A közgyógyellátásra jogo­sultaknak gyógyszerkeret kerül megálla­pításra, amelynek menete:

1. A háziorvos igazolást állít ki a krónikus betegségekről és az azok gyógyítását szolgáló terápiáról (gyógyszerek eseté­ben a hatóanyag és mennyiség megje­lölésével), a háziorvos az igazolás

kiál­lításakor - a szakorvos tájékoztatása alapján - figyelembe veszi azokat a gyógyászati ellátásokat is, amelyeket ki­zárólag szakorvosi rendelvényre lehet igénybe venni,

2. A jegyző megvizsgálva az egyéb jogo­sultági feltételek fennállását (pl. jöve­delemhez kötött jogcím esetén a jöve­delmet, vagy alanyi jogcím esetén az annak feltételéül szolgáló ellátásra való jogosultságot), majd ezt követően a há­ziorvos igazolását megküldi az illeté­kes megyei egészségbiztosítási pénz­tárnak (MEP).

3. A gyógyító ellátások összes költségéről valamint gyógyszerkeretről az orvos ál­tal dokumentált betegségek (BNO kód) kezelésére alkalmazott terápia alapján a MEP szakhatóságként nyilat­kozik. A gyógyító ellátások (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, stb.) költsé­gének meghatározása a normatív és a méltányossági jogcímen megállapítás­ra kerülő közgyógyellátásra való jogo­sultság megállapítása szempontjából lényeges, hiszen a jogosultság nem­csak a jövedelemtől, hanem a gyógyító ellátásra rendszeresen fordított kiadá­soktól is függ. Az egyéni szükségletek­re alapozott gyógyszerkeret meghatá­rozása pedig a havi rendszerességgel szedett, krónikus betegségek gyógyítá­sát szolgáló gyógyszerek alapján törté­nik. Az egyéni gyógyszerkeret a külön jogszabályban meghatározásra kerülő napi legalacsonyabb terápiás költségű gyógyszerek térítési díja alapján kerül kiszámításra.

4. Az egyéni gyógyszerkeretről a MEP szakvéleménye alapján dönt a jegyző. Az egyéni gyógyszerkeretnél indokolt alsó és felső korlát beépítése a rend­szerbe. Ennek megfelelően csak havi 1000 Ft feletti gyógyszerköltség esetén lehet egyéni keretet megállapítani és a gyógyszerkeret felső határa pedig 2006. évben nem lehet több havi 12.000 Ft-nál.

A közgyógyellátottak gyógyszerszedési szokásai alapján a havi 12.000 Ft-os fel­ső korlát biztosítja, hogy a jogosultak 99%-a számára a legolcsóbb termékek­ből történő választás esetén térítés­mentes legyen a gyógyszer. Ugyanis, ha a gyógyszerkeret elfogy, akkor a közgyógyellátott is az általános támo­gatási szabályok szerint válthatja ki a gyógyszerét.

5. A közgyógyellátásra jogosultak részére tület hatásköre, 2007. január 1-jétől a jegyzőé- az ápolási díj a Szociális, Egészségügyi és Környezetvédelmi Bizottság hatáskö­re, 2007. január 1-jétől a jegyzőé, az alanyi jogú közgyógyellátás a jegyző hatásköre, a méltányossági a Szociális, Egészségügyi és Környezetvédelmi Bi­zottság hatásköre, 2006. július 1-jétől ez is átkerül a jegyző hatáskörébe.

Gyarmatíné Hegedűs Anna

      igazgatási előadó